Thúry József Alapítvány

A REFORMÁTUS GIMNÁZIUM KÖNYVTÁRTÖRTÉNE

Az 1664 táján alakult halasi ref. „oskola”, mely a debreceni ref. Kollégium korai partikulája, könyveiről számszerint 1760-ban szól az első írásos feljegyzés. Az egyházi számadókönyvben, az ún. „öreg rationárium”-ban azt olvashatjuk, hogy az egyház elhunyt lelkésze, Kármán Pál fennmaradt könyveit özvegyétől megvásárolja (56 kötet) az iskola részére, és még ugyanezen évben további 81 kötettel gyarapszik a kisgimnázium könyvtára. 1760 és 1770 között újabb 62 kötet könyvadományról található feljegyzés, ami azt jelenti, hogy a vétel mellett a hagyományozás a könyvtárfejlesztés szokásos formája, éppen úgy mint a magyarországi nagykönyvtáraké. 1874-ben – Szilády Áron tevékenységének időszakában – 6818 kötet a könyvtári állomány. A hagyományozó állománynövekedés szépen nyomon kísérhető az iskola értesítőiből: Papp Mihály gimnáziumi tanár hagyatéka (255 kötet), dr. Farkas Imre tanár, országgyűlési képviselő, főgondnok (68 kötet) Gaál Lajos tanár hagyatéka (120 kötet), Szabó Zsigmond ref. lelkész hagyatéka (222 kötet). További adományozók voltak Szűry István (180 db), Szekér Pál és Csiszár Sándor (59 db), Gyenizse János (18 db), Szilády Áron nagyapja Szilády Benjámin (69 kötet), valamint Gyárfás István jászkun-kutató, táblabíró és Kovács Lajos MÁV főtiszt. A legjelentősebb könyvtárfejlesztés Szilády Áronnak köszönhető, aki minden művéből, az akadémiai folyóiratokból és kiadványokból számos művet juttatott el Halasra. Szilády Áron az iskolai könyvtárat már 1863-tól nyilvános kölcsönkönyvtárrá nyilvánította, amit az államosításig sikerült fenntartani, mely vasárnaponként 10-12 óra között volt nyitva. Rendkívüli lehetőség kínálkozott 1880/81-ben, amikor Csathó Alajos majsai róm. kat. plébános 3904 kötetes hagyatékát, majd 1886-ban Szilágyi Dániel konstantinápolyi könyvkereskedő antikváriumát (kb. 10000 kötet) – nagyrészt francia nyelvű turkológiai írások, 200 török nyelvű könyv – az egyház megvásárolja a gimnáziumnak. Ez a vásárlás ad biztatást Szilády Áronnak, hogy a fiatal Thúry Józsefet meghívja Halasra (1887) tanárnak és a könyvtár szakszerű rendezésére.
Az iskolapalota felépítése után (1892) Thúry Józsefet csak az új könyvtár elhelyezésével és rendezésével bízta meg Szilády Áron, amit haláláig (1906) kitűnő szakértelemmel végzett, és saját kutatásainak legtermékenyebb része is erre az időszakra tehető. Az új iskolaépület földszinti, nyugati szárnyában kapott elegáns helyet a nagykönyvtár és az olvasóterem. A 31316 kötetes könyvtár legértékesebb iratairól katalógus is készült, ami 1907-ben jelent meg nyomtatásban. A tanári kézikönyvtárral, az ifjúsági könyvtárral és az önképzőköri gyűjteménnyel együtt a nagykönyvtár összesen 45470 kötetet tartalmazott.
Az iskolai könyvtár történetének szomorú fejezete volt az 1919 őszén bekövetkező román katonai megszállás, majd 1944-ben az orosz hadműveletek háborús fosztogatásai, de az állomosítás után (1950) érte a legnagyobb csapás. A Városi Tanács rendeletére a nagykönyvtár igen értékes belsőtermi állományát – igen gyors végrehajtással – az Országos Könyvtári Központnak kellett Budapestre felküldeni. A kiválogatott könyveken kívül a könyvtári állomány java része ömlesztve, konténerekbe rakva kerül elszállításra, vagy az útöltésekbe tömve, részben magánszemélyekhez, a városi könyvtárba, a múzeumba, Kecskemétre és ki tudja még, hogy hova. A történelmi könyvtár lényegét tekintve megsemmisült. Az igényes stílbútorzatot, a faragott könyvállványokat szétszedték, és a Városi Napközi Otthon számára készítettek belőle székeket és asztalokat. Az egykoron országos hírű vidéki könyvtárközpont kifosztó és kilakoltató intézkedés következményeit a gimnázium az elmúlt ötven év alatt sem tudta pótolni.

(Sütő József nyomán * Műhely Napló, 1993. december 22.)

 THÚRY JÓZSEF RÖVID ÉLETRAJZA

Thúry József, a kiváló magyar tudós és a kiskunhalasi gimnázium egyik büszkesége 1861. december 25., karácsony első napján látta meg a napvilágot és idejekorán fiatalon eltávozott ebből a világból, és azóta a halasi ref. öregtemetőben alussza örök álmát.
Thúry József, a Csepel-sziget déli csücskén fekvő Makád községben született. Református vallású, egyszerű földműves családból származott és szüleihez azok haláláig a legszeretőbb fiúi ragaszkodás fűzte. Makád falusi iskolája, a kunszentmiklósi, majd budapesti református gimnázium osztályai jelzik tanulásának útját. A magyar őstörténet és a török nyelv már középiskolás korában izgatta. Ő maga így vall később Kőrösi Csoma Sándorról, Széchenyi óta sok magyar lelkesültség felkeltőjéről. „… gyermekifjú koromban éppen az ő példáján lelkesültem föl és szántam életemet a keleti nyelvnek és irodalomnak magyar őstörténeti szempontból való tanulmányozására…” Ez az érdeklődés vezette Thúryt 1880-ban az egyetemre, ahol sok keleti és nyugati nyelvvel foglalkozott és közvetlenül Vámbéry Ármin tanítványa lett. A nagyhírű Vámbéry Ármin volt akkoriban a keleti nyelvek professzora. Nem csoda, hogy a világhírű tudós és utazó személyisége lenyűgözte az ifjú tudósjelöltet, aki rögtön híveinek táborába lépett. Mikor 22 évesen 1883-ban elkezd cikkeket írni, első műveit az ekkor dúló ugor-török háborúval kapcsolatosan, a magyar nyelv eredetéről írja. Az egyetem befejezése után 1884 nyarán négy hónapos tanulmányútra küldték ki a fiatal Thúryt Konstantinápolyba, a Török Birodalom akkori fővárosába. Török nyelvtudását tökéletesíti, és ismerkedik az akkor még Kelet minden pompájával ékeskedő török fővárossal, a keleti élet mindennapjaival. Vámbéry támogatásával sok helyre bejut, sok mindent megismer. Hazatérte után, ugyancsak professzora és Trefort kultuszminiszter támogatására rögtön állást kap, a Kereskedelmi Akadémián lesz a török nyelv tanára. Itteni fizetéséből igen szerényen tudott csak megélni, s valóságos megváltásként jött számára, amit először pár hónapra Nagykőrösre, majd Kiskunhalasra került gimnáziumi tanárnak. Kiskunhalas a révbejutást jelentette a 26 éves fiatalembernek. Hátralevő szűkre szabott 19 esztendejét ebben a városban töltötte, legfontosabb tudományos munkáit itten írta meg. Magyar és latin tanárnak választották meg, de tanári munkája mellett bőven jutott tudományos tevékenysége számára idő, igaz élete utolsó hat évében betegeskedéseire való tekintettel a halasi eklézsia felmentette tanítási kötelezettségei alól. Tudományos munkáit méltányolták itthon, 1903-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta. 45. életévében Goldziher Ignác, az iszlámkutatás világhírű professzora és Szinnyei József, a finnugor nyelvészetprofesszora javaslatára a budapesti egyetem bölcsészeti kara meghívta a nemrég megüresedett keleti nyelvészeti tanszékre, melyet 1905-ben Vámbéry hagyott ott.  Ez a meghívás a legnagyobb elismerést jelentette a tudós számára akkor. Igazi erkölcsi és anyagi megbecsülés volt nemcsak szavakban, mint manapság, hanem ténylegesen és a lehetőségeket tekintve is. A legméltóbb ember választották Vámbéry utódjául, aki viszonylag fiatal kora miatt évtizedekig vezethette volna a magyar tudománynak ezt a műhelyét. Ő maga is lelkesen, odaadóan készült az új, nagy feladatra, de nem adatott meg neki, hogy katedráját elfoglalja. Pár hónappal kinevezése után elhatalmasodó gyomorbaja miatt megoperálták Szabadkán, ahol nemsokára 1906. május 22-én elhunyt. Az Akadémia nevében tanártársa, Kiskunhalas nagy fia, a nála 24 évvel idősebb Szilády Áron búcsúztatta, akinek viszont, a sors kifürkészhetetlen kegyeként 85 életév adatott meg. A hálás halasiak rövidesen síremléket emeltek hamvai fölé, és ma is kegyelettel őrzik emlékét.

Vásáry István nyomán (Halasi Téka 6., 1986)

Thúry Józsefet, aki 18 évig volt az iskola tanára, megszámlálhatatlan nép kísérte nyugvóhelyére. Szilády Áron így kezdte búcsúbeszédét: „Alig egypár hete, hogy a gimnázium tanári kara testületileg tisztelgett szeretett kartársánál, Thúry Józsefnél… Azon való örömét fejezte ki előtte, hogy a budapesti királyi Magyar Tudományegyetem Bölcsészeti Kara egyedül őt terjesztette föl Vámbéry Ármin nyugalomba vonulásával megüresedett török-perzsa tanszékre. S íme midőn ismét megjelentünk nála, nem a végleges kinevezés öröme töltötte el keblünket, hanem az örökös elválás keserű fájdalma. A halál angyala gyorsabban járt, mint a minisztérium levele. … A magyar tudomány és irodalom történetében örök neve lesz; mi magunkat becsüljük meg, ha közöttünk sem vész neve Thúry Józsefnek!”

(Kiskunhalasi Újság, 1906. május 29.)

* * *

A tanári testület díszei közé tartozott 1905-ben Thúry József, a kiváló turkológus és akadémiai levelező tag. Ebben az időben már nem tanított, így inkább csak kültagként szerepelt. Rendesen csak hétfőn 10 órakor láttuk, amikor bejött a tanári szobába és kitévén az asztalra a lapok és folyóiratok friss számait, elvitte a régieket. Thúry bácsi ugyanis könyvtáros volt. Mikor Szilády Áron megszerezte Konstantinápolyból az emigráns Szilágyi Dániel hagyatékát, akinek ott antikváriuma volt, igen szép könyvgyűjtemény került a halasi gimnázium birtokába, amely keleti kéziratokban és a Közel-Kelet problémáira vonatkozó angol és francia könyvekben is bővelkedett. A könyvtár az én időmben kb. 40.000 kötetre volt tehető, s hozzája egy értékes régiségtár is tartozott, amelynek különösen a numizmatikai gyűjteménye volt becses. Ennek az anyagnak rendezésére hozta el Szilády Áron Nagykőrösről Thúry Józsefet. Ő az elhelyezést mintaszerűen el is helyezte több év munkájával, de a leltár és a katalógus elkészítésében már megakadályozta részben komoly tudományos munkája, részben a betegsége. A könyvtár katalógusából, pl. csak a keleti kéziratok, továbbá a magyar és külföldi magyar nyelvű szépirodalom jegyzékét készítette el a Magyar Nemzeti Múzeum rendszere szerint. Ma ez is kárba veszett, mert a gyönyörű gyűjtemény anyaga szétszóródott.
Thúry bácsi különben igen érdekes ember volt. A világ dolgai, az anyagi ügyek egyáltalán nem érdekelték. Volt ugyan háza, de ezt a szülei vették, akikkel együtt lakott. Volt felesége (Várady Matild), de ezzel elfelejtett elmenni paphoz. Latin-magyar nyelvből letette az alapvizsgát, de aztán úgy belemerült a turkológiába, és később a székelyek eredetének és a Zrínyiásznak a kérdéseibe, hogy sem doktorátus, sem tanári oklevél szerzésére már nem maradt ideje. Szerencséje volt, hogy Szilády Áron a hóna alá nyúlt és elhozta a halasi gimnáziumhoz, ahol tanítással nem igen terhelte és szerény, de biztos megélhetésről gondoskodott tudományos munkássága számára. Ennek meg is volt a látszatja, mert az MTA tagjává választotta, majd 1906 tavaszán a budapesti egyetem is meghívta Vámbéry Ármin utódjául, de későn… Mint ember, Thúry végtelenül szelíd, jó homorú, a társaságot kedvelő volt. A tanítás nem érdekelte, órákig szórakozottnak látszott, de nemes embersége miatta tanítványai szerették. Én rövid ideig láthattam őt, de kedves lényére szívesen emlékszem vissza.

(Halasi éveim, 1905-1920. Dr. Halasy-Nagy József visszaemlékezése, 1956)

6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 14.

Számlaszám: OTP 11732064-20041528
Adószám: 18345203-1-03
KSH 18345203-9199-569-03

1999-2008
Elnök: VINCZE István ref. lelkipásztor
Alelnök: KERCSMÁR Zsolt geológus
Titkár: LUKÁCS László népművelő
Kuratóriumi tag: RACSMÁN Rita magyar-latin szakos tanárnő
Kuratóriumi tag: SZABÓ Ferenc történelem-latin-ógörög szakos tanár

2008-2021
Édes Árpád kuratóriumi elnök
Péter Mariann kuratóriumi alelnök
Boross Helga kuratóriumi titkár
Kovács Karolina kuratóriumi tag
Dr. Varga Andrásné kuratóriumi tag

2022-
Beke László kuratóriumi elnök
Kiss Sándorné kuratóriumi titkár
dr. Varga András kuratóriumi tag

A Szilády Áron Református Gimnázium „Thúry József” Könyvtáráért Alapítványt 1994-ben alapította meg a Szilády Áron Társaság. Az alapítvány célkitűzéseit a kijelölt kuratórium igyekezett teljesíteni és 1998-tól közhasznú alapítványként működik. 1999. március 20-án megtartott alapítói közgyűlés módosította az alapítvány alapító okiratát és új kuratóriumot nevezett ki.

A Thúry József Alapítvány céljai:

(a) - Az alapítvány jóvátenni törekszik azt a pótolhatatlan veszteséget, amely az egykori református gimnázium több mint negyvenezer kötetes könyvtárának az államosítást követő „kifosztó kilakoltatása” során érte az iskolát és Kiskunhalas Városát. Ennek érdekében támogatja, hogy a fellelhető könyvek visszakerüljenek a gimnázium használatába és tulajdonába.

(b) - Támogatja, hogy a gimnáziumban újra egy nagy értékű és korszerűen felszerelt könyvtár létesüljön, kiegészülve hang- és videótárral, valamint számítógépes programok tárával is.

(c) - Támogatja, hogy a könyvtár kapcsolatot létesítsen az országos és helyi gyűjteményekkel és könyvárakkal, bekapcsolódjon a nemzetközi számítógépes hálózatba és az iskola diákjainak és tanárainak is lehetővé tegye az információs rendszer hatékony használatát.

(d) - Támogatja, hogy a könyvtár rendezvények tartásával, kiadványok készítésével megismertesse értékeit a város közösségével, közreműködjön új kulturális értékek létrehozásában, népszerűsítésében.

(e) - További feladata, hogy a nevelés és oktatás, a képességfejlesztés, az ismeretterjesztés, illetve a nemzeti hagyományápolás területén tevékenykedő öntevékeny civil kezdeményezéseket is támogassa, ápolja a névadó szellemi örökségét, és mindezek érdekében saját működését a szabadművelődési elvek alapján szervezze meg.

A KURATÓRIUM

Feladata: az Alapítvány éves és távlati munkatervének összeállítása, a szakmai és gazdasági teendők irányítása. Önállóan dönt az Alapítvány számára előnyös működési feltételek kialakításáról, szervezéséről, a független tanácsadók, szakértők felkéréséről, sajtó és propaganda tevékenységéről és az Alapítvány kapcsolatteremtő, valamint fejlesztő teendőiről. Meghatározza az Alapítvány ügyrendjét. Konkrét feladatokra, szakértői, tanácsadói munkacsoportokat hozhat létre, illetve kérhet fel. Alkalmazhat különböző feladatok elvégzésére egyéneket és más jogi személyeket is, gyakorolja a munkáltatói jogokat.

Thúry József alapítvány letölthető éves beszámolók: 2018, 2019, 2020.

Célkitűzéseink érdekében kérjük az Ön

• könyvadományának felajánlását
• közhasznú pénzadományát
• könyvtárpártoló rendezvények és tevékenységek kezdeményezését
• 1 %-os személyi jövedelemadójának felajánlását

KÖNYVTÁRFEJLESZTÉS

Az 1949 előtti kiadású könyvek a történelmi alapkönyvtár részét képezik. A jelenlegi állomány cca. 8000 kötet. A jelenleg fellelhető könyveket gyűjteni fogjuk, és hiteles katalógus készül róla, mert védett kutatói könyvtár kialakítása a hosszú távú tervünk. A történelmi alapkönyvtár a Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziumának kisdísztermében került elhelyezésre. Az 1950 után kiadott könyvállományt korszerű multimédiás szakkönyvtárrá sikerült kialakítani 2001-ben, ami a korszerű információs igényeket egyesíteni tudja az olvasás szeretetével.

• Együttműködés

Az országos és helyi gyűjteményekkel, könyvtárakkal szorgalmazzuk a szakmai együttműködés valamennyi lehetséges formáját. Az egykori és jelenleg Sziládys diáksággal személyes könyvtárpártolói, vagy levelezői viszonyt igyekszünk fenntartani. Alapítványunk tevékenységéről, gazdálkodásunk legfontosabb adatait, a helyi sajtóban nyilvánosságra hozzuk. Különféle eseményeinkről sajtóközleményeket, cikkeket, felhívásokat is közzé teszünk.

• Alapítványi emléknap

 Minden évben (május 22-én) – in memoriam Thúry József – alapítványi emléknapot rendezünk.

 KISKUNHALASI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG THÚRY JÓZSEF KÖNYVTÁRA

 A könyvtár új helyiségei kialakítására, berendezésére a gimnázium főépületének keleti oldalára került sor 2001-ben a földszinti termekbe. Részei: (1) könyvtári olvasóterem, multimédiás eszközökkel kiegészítve, a folyosóról nyíló bejárati ajtóval, (2) könyvtáros technikai helyiség fénymásolóval, teakonyhával, átjáróval a mosdókhoz, készletraktárhoz, külön folyosói ajtóval. (3) tanári, kutatói könyvtárterem, tárgyaló, multimédiás eszközzel.

Cím:              6400 Kiskunhalas, Kossuth utca 14.
Nyitva tartás: H-P: 8-16 óra
Telefon:        (77) 421-215/113, (77) 421-215/113, +36-77-421-215/113.
Fax:               (77)421-177
E-mail:          Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap:         http://opac.szilady.net
Katalógus:     Szoftver: Netlib Szikla

Könyvtárvezető:     Keresztúri Attila
Fenntartó:               Kiskunhalasi Református Egyházközség Presbitériuma
Könyvtártípus:       egyházi, iskolai könyvtár

Alapfeladatok: nyilvános és iskolai könyvtári tevékenység, biztosítja a könyvtár gyűjtőköri szabályzatában meghatározott dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, e célból:, gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és a könyvtárhasználók rendelkezésére bocsátja, ellátja a kollégium intézményeinek, különösen a Szilády Áron Gimnázium és a Gyárfás István Diákotthon könyvtári feladatait, tájékoztatást ad a saját és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól, biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, tájékoztatás, irodalomkutatás, helyismereti, közéleti, közhasznú információk nyújtása, bibliográfia készítése, segítséget nyújt a kollégium intézményeiben tanulók számára a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatásában, a Thúry József Alapítvánnyal együtt ápolja a névadó, Thúry József emlékét. Feladatok: könyvkiadás, időszaki kiadvány kiadása, hangfelvétel kiadása, hirdetési tevékenység, saját, vagy bérelt ingatlan hasznosítása, bérbeadása. (Forrás: konyvtar.hu)

 Fotók: Bertalan Gábor (2001)

Miniszteri köszöntő

Elhangzott az avatási ünnepségen, 2001. szeptember 6-án.

Kedves Tanárok és Diákok, Halasi Polgárok!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A könyvtár, a tudható tudások tárháza: évezredes találmány. A tudás birtoklásának a vágyából született a kézzelfogható, újraélhető és hasznosítható ismeretek egybegyűjtésére. Amelyekre folytonosan megújulva mindig újabbak és újabbak épülnek. Természetesen egészen mást jelentett a könyvtár akkoriban, amikor az összes fontos lejegyzett, írásban megörökített tudás elférhetett még néhány teremben. Ma a világon percenként könyvek ezreit ontják a szerzők és a kiadók. Így a könyvtár feladata is kicsit más lett: segít eligazodni, szelektálni, hangsúlyokat adni.

A könyvtárnak a benne felhalmozott, szinte átfoghatatlanul széles körű tudás miatt mindig is sajátos, már-már misztikus hangulata volt. Ez késztette Vörösmartyt tépelődésre, hogy a Gondolatok a Könyvtárban című versében feltegye a híres kérdést: Ment-e könyvek által a világ elébb? Nos, nehéz a válasz: s hogy jobbak lettünk-e általa – Vörösmarty sem tudta eldönteni. De hogy nélküle semmire sem mennénk – ebben biztos vagyok.

A könyv, legyen az tudományos, szépirodalmi, vagy szórakoztató: annak érzülete, hogy birtokolunk valami igazán fontosat. Valamit, ami lejegyzésre méltó, aminek mások számára is üzenet értéke van. A szó elszáll – véli a bölcsesség, rátapintván nyoma maradjon. Az írás annak nagyszerű találmánya, miként lehet alig néhány tucat jellel rögzíteni akár a legösszetettebb tartalmakat, színeket és árnyalatokat, viszonyokat és következményeket is. S az olvasás: hogy újra és újra életre tudjuk kelteni, a lelkünkben, s a szellemünkben hangzó szólamokra tudjuk váltani mindezt. Ahogy Apáczai Csere János is fogalmaz: „De boldog Isten! Milyen csudálatos dolog az írás és az írás olvasása! Milyen csodálatos, hogy ezeknek a vonalacskáknak különböző alakjai majd a gyönyörnek, majd a fájdalomnak, majd a szeretetnek, majd a gyűlöletnek, majd a békének, majd a háborúnak, majd a csendnek, majd a viharnak képzeteit és fogalmait keltik fel lelkünkben.“

De a könyvtár nem is egyszerűen könyvek, szövegek és írások tára. Igazi bibliotékává az olvasótól válik. És az első ilyen izgalmas terep, amellyel az emberek többsége szembetalálkozik: az iskolai könyvtár. Ez az a hely, amely minden tanintézményben megkülönböztetett helyet kap. Ez az az áhítatos műhely, amelynek ajtaján belépve elhagyjuk a tantermek szigorúbb világát, de még nem hagyjuk el az iskola védelmező zártságát nyújtó falait. Ugyanazokkal az arcokkal találkozunk, mint az órákon vagy a szünetekben, de egészen más elszántsággal. Itt az ember fia maga dönt, maga választ és osztja be idejét, maga keres. És ha jól keresett: munkája gyümölcse a megtalált tudás. Ez olyan világ, ahol nagyobb a döntések lehetséges tere, nagyobb a személyes felelősség, de nagyobb a kutatás izgalma is. Itt egészen másféle rend uralkodik. Könyvtárban lenni, könyvtárba járóként viselkedni: a művelt felnőtté válás fontos állomása.

A Kiskunhalasi Református Kollégium Thúry József Könyvtára még több is, mint iskolai könyvtár. Szilády Áron már 1863-ban nyilvános könyvtárnak szánta ezt a helyet. Olyannak, amely minden szóba jöhet, nemes könyvtári hivatást betölthet. Ahol tudósi kutatómunka, diáktanulmányok és a polgári közérdeklődés egyaránt forrást és a forrásnál felüdülést találhat. Egy könyvtár legfontosabb célja nem is lehet más, mint szolgálni: embert, könyvet, szellemet, tudományt, és mindezen dolgok gazdag folytonosságának biztosítását a jövőre: vagyis az iskolát.

Thúry József is, akinek a nevét ma a könyvtár büszkén viseli, itt kereste a válaszokat az út foglalkoztató legfontosabb kérdésekre. Itt, Halason írta meg tudományos munkáit. Itt merült bele hol a turkológia, a török nyelv, vagy éppen a székelyek eredetének, netalán a Zrínyiász kutatásának kérdéseibe. A Magyar Tudományos Akadémia egykori levelező tagját szelíd, csöndes embernek ismerték, akit a világ ügyes-bajos dolgai nem érintettek meg. De aki gimnáziumi oktatóként és könyvtárosként is arra volt érdemes, hogy a pesti egyetem tanszékvezetőnek hívja meg. És bár fiatalon bekövetkezett halála megakadályozta, hogy e tisztet betölthesse, az mindenképpen neki és Sziládynak köszönhető, hogy itt, a nagy múltú református iskola falai között izgalmas tudományos csemegékkel teli, s az oktatást jól szolgáló, valódi műhely jöhetett létre.

Thúry József és Szilády Áron, s a reformáció nagyszerű kultúraformáló hőseinek nyomdokaiban járnak mindazok, akik lehetővé tették, hogy ez a könyvtár ilyen szépséges formában megújuljon. Ők kötözik be a könyvtár háborúk ütötte sebeit, és igyekeznek a szocialista államosításnak nevezett rosszemlékű fosztogatást feledtetni. Hiszem, hogy ez a hely újra azzá tud válni, amire történelmi hagyományai predesztinálják. Ahogy Vörösmarty fogalmaz, képes „tápot adni lelki vágyainknak“.

Rockembauer Zoltán
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma