Egykor Szilády Áron (1837-1922) ref. lelkipásztor, orientalista nyelvész és akadémikus kedves jelmondata volt a "Patria est cara", amit a "haza drága" kifejezéssel fordított és életének fontos gondolatává vált. Az 1993-ban alakult Társaság célja: Kiskunhalas városához kötődő tekintélyes személyiségek emlékének, szellemi örökségének ápolása, az általuk alkotott értékek közkinccsé tétele; nemes eszméiknek és a nemzeti művelődési hagyományoknak méltó és példaadó képviselete. A társaság ezen törekvése kiterjed egyrészt a tudós akadémikusok körére, másrészt művészekre, lelkes lokálpatriótákra, akik egykoron, illetőleg napjainkban: munkálkodásukkal, életművükkel gyarapították a város szellemi közösségét. Mindezen célok érdekében előadásokkal, rendezvényekkel veszünk részt Kiskunhalas kulturális életében. A lokálpatrióta polgári együttműködés, alakulása óta eltelt 20 éve alatt jelentős szerepet vállalt a polgári önazonosság, a cívis kultúra ápolásában, az 1863-ban alakult Halasi Polgári Olvasókör szellemi jogutódjaként.

Tagjaink lehetnek mindazon személyek, akiket két tagtársunk együttesen ajánl az elnökségnek. Éves tagdíjunk: 1000 Ft., de adományokkal és egyéb felajánlásokkal is segíthetik törekvéseinket. A levelező és tiszteletbeli tagokat a közgyűlés választja meg.

Közhasznú tevékenységünkről, üléseinken, konferencián elhangzott előadásokról honlapunkon és az időszakosan kiadott évkönyvünkben rendszeresen beszámolunk. Társasági összejöveteleinket általában a Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnázium dísztermében tartjuk meg.

Elnökség

Bödecs Pál tiszteletbeli elnök

Lukács László elnök
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Dóka József elnökségi tag
Palásti Károly elnökségi tag
Szakál Aurél elnökségi tag
Dr. Bognárné Nagy Éva elnökségi tag

6400 Kiskunhalas, Hősök tere 2.
Telefon: 77/421-123
OTP: 11732064-20039431

Pk. 60.107/1993.
Közhasznú nyt. 823/2010.

Szilády Áron

Életrajz

SZILÁDY ÁRON 1837. november 3-án, Ságváron született, hol atyja református lelkész volt. A Szilády család halasi származású lévén, atyját halasi lelkésszé választották.

Ettől kezdve Szilády Áron gyermekkorát Kiskunhalason töltötte. Itt végezte a gimnázium hat osztályát is. Tanárától, Szilágyi Mártontól latinul, görögül és franciául tanult, s tőle sajátította el a héber nyelv elemeit is. A gimnázium két felsőbb osztályát 1851–1853-ban Nagykőrösön végezte, hol Arany János is tanította. Itt a már említett nyelveken kívül németül, angolul és törökül tanult. Az 1853–58-as években a debreceni teológia egyik vezéralakja, figyelme itt terelődik az orientalista tudományokra. Tökéletesen megtanulta a héber, arab, török és perzsa nyelveket, de ugyanilyen felkészültségre tett szert az olasz nyelvben is, és mivel Utrechtbe készült, hollandul is megtanult.

1858-tól a göttingai egyetem hallgatója volt, majd 1863-ban – atyjának halála után – Szilády Áront halasi lelkésszé választották. 1865–1878 között Halas országgyűlési képviselője, 1887-től a Dunamelléki Református Egyház főjegyzői tisztét is betöltötte.

Kortársai szellemóriásnak tartották. Saját bevallása szerint 27 nyelven írt és olvasott. Szilády Áron, mint várospolitikus is minden tettével Halas kulturális és szociális felemelkedését szolgálta. Életművéhez tartozik a pest–zimonyi vasút megvalósítása, a gimnázium új épületének felépítése és főgimnáziummá fejlesztése.

Irodalomtörténeti, nyelvészeti munkái felbecsülhetetlen értékűek. Szádi-, Dzsámi-, Firduszi-fordításai európai jelentőségűek. 1861-től az Akadémia levelező tagja, 1876-től rendes tagja, 1917-től tiszteletbeli tagja volt.

Szilágyi Sándorral és Salamon Ferenccel együtt 9 kötetben kiadta a Török-Magyarkori Okmánytárat, Budenz Józseffel és Szarvas Gáborral elkészítette a Nyelvemléktárat. Ő kezdte megjelentetni a Régi Magyar Költők Tárát. Kutatásai és gondozó munkája nyomán jelentek meg Balassi Bálint versei, ugyancsak ő jelentette meg Temesvári Pelbárt és Ilosvay Selymes Péter összes műveit, Szegedi Gergely énekeskönyvét, Pesti Gábor és Komjáthy Benedek Újszövetség-fordítását, Telegdy Miklós Cathechismusát, Dévai Bíró Mátyás Tíz Parancsolatát.

1893-tól szerkesztője volt az Irodalomtörténeti Közleményeknek. 1896-ban a budapesti, majd a kolozsvári és a göttingai egyetemeken díszdoktorrá avatták.

Beszédeit sohasem vetette papírra. A puritán egyszerűség híve volt, ellensége minden külsőségnek akár beszédben, akár cselekedetben, akár öltözködésben.

1922. március 19-én hunyt el Kiskunhalason. Sírja a halasi ref. öregtemetőben található meg. Bronz mellszobra Szentgyörgyi István szobrászművész alkotása. 1926. november 13-án adták át. Eredetileg a Kossuth és a Táncsics utca sarkán állt, majd 1968-ban került a jelenlegi helyére.

(Nagy Czirok László - Vorák József nyomán)

Szilády Áron Társaság - Kiskunhalas
Szilády Áron Társaság - Kiskunhalas
Minden jog fenntartva © 2014 Szilády Áron Társaság - design: www.euromarketing.hu.