Thúry József Alapítvány - THÚRY JÓZSEF RÖVID ÉLETRAJZA

| Tartalom

3. oldal / 5: THÚRY JÓZSEF RÖVID ÉLETRAJZA

 THÚRY JÓZSEF RÖVID ÉLETRAJZA

thury jozsef alapitvany01Thúry József, a kiváló magyar tudós és a kiskunhalasi gimnázium egyik büszkesége 1861. december 25., karácsony első napján látta meg a napvilágot és idejekorán fiatalon eltávozott ebből a világból, és azóta a halasi ref. öregtemetőben alussza örök álmát.
Thúry József, a Csepel-sziget déli csücskén fekvő Makád községben született. Református vallású, egyszerű földműves családból származott és szüleihez azok haláláig a legszeretőbb fiúi ragaszkodás fűzte. Makád falusi iskolája, a kunszentmiklósi, majd budapesti református gimnázium osztályai jelzik tanulásának útját. A magyar őstörténet és a török nyelv már középiskolás korában izgatta. Ő maga így vall később Kőrösi Csoma Sándorról, Széchenyi óta sok magyar lelkesültség felkeltőjéről. „… gyermekifjú koromban éppen az ő példáján lelkesültem föl és szántam életemet a keleti nyelvnek és irodalomnak magyar őstörténeti szempontból való tanulmányozására…” Ez az érdeklődés vezette Thúryt 1880-ban az egyetemre, ahol sok keleti és nyugati nyelvvel foglalkozott és közvetlenül Vámbéry Ármin tanítványa lett. A nagyhírű Vámbéry Ármin volt akkoriban a keleti nyelvek professzora. Nem csoda, hogy a világhírű tudós és utazó személyisége lenyűgözte az ifjú tudósjelöltet, aki rögtön híveinek táborába lépett. Mikor 22 évesen 1883-ban elkezd cikkeket írni, első műveit az ekkor dúló ugor-török háborúval kapcsolatosan, a magyar nyelv eredetéről írja. Az egyetem befejezése után 1884 nyarán négy hónapos tanulmányútra küldték ki a fiatal Thúryt Konstantinápolyba, a Török Birodalom akkori fővárosába. Török nyelvtudását tökéletesíti, és ismerkedik az akkor még Kelet minden pompájával ékeskedő török fővárossal, a keleti élet mindennapjaival. Vámbéry támogatásával sok helyre bejut, sok mindent megismer. Hazatérte után, ugyancsak professzora és Trefort kultuszminiszter támogatására rögtön állást kap, a Kereskedelmi Akadémián lesz a török nyelv tanára. Itteni fizetéséből igen szerényen tudott csak megélni, s valóságos megváltásként jött számára, amit először pár hónapra Nagykőrösre, majd Kiskunhalasra került gimnáziumi tanárnak. Kiskunhalas a révbejutást jelentette a 26 éves fiatalembernek. Hátralevő szűkre szabott 19 esztendejét ebben a városban töltötte, legfontosabb tudományos munkáit itten írta meg. Magyar és latin tanárnak választották meg, de tanári munkája mellett bőven jutott tudományos tevékenysége számára idő, igaz élete utolsó hat évében betegeskedéseire való tekintettel a halasi eklézsia felmentette tanítási kötelezettségei alól. Tudományos munkáit méltányolták itthon, 1903-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta. 45. életévében Goldziher Ignác, az iszlámkutatás világhírű professzora és Szinnyei József, a finnugor nyelvészetprofesszora javaslatára a budapesti egyetem bölcsészeti kara meghívta a nemrég megüresedett keleti nyelvészeti tanszékre, melyet 1905-ben Vámbéry hagyott ott.  Ez a meghívás a legnagyobb elismerést jelentette a tudós számára akkor. Igazi erkölcsi és anyagi megbecsülés volt nemcsak szavakban, mint manapság, hanem ténylegesen és a lehetőségeket tekintve is. A legméltóbb ember választották Vámbéry utódjául, aki viszonylag fiatal kora miatt évtizedekig vezethette volna a magyar tudománynak ezt a műhelyét. Ő maga is lelkesen, odaadóan készült az új, nagy feladatra, de nem adatott meg neki, hogy katedráját elfoglalja. Pár hónappal kinevezése után elhatalmasodó gyomorbaja miatt megoperálták Szabadkán, ahol nemsokára 1906. május 22-én elhunyt. Az Akadémia nevében tanártársa, Kiskunhalas nagy fia, a nála 24 évvel idősebb Szilády Áron búcsúztatta, akinek viszont, a sors kifürkészhetetlen kegyeként 85 életév adatott meg. A hálás halasiak rövidesen síremléket emeltek hamvai fölé, és ma is kegyelettel őrzik emlékét.

Vásáry István nyomán (Halasi Téka 6., 1986)

Thúry Józsefet, aki 18 évig volt az iskola tanára, megszámlálhatatlan nép kísérte nyugvóhelyére. Szilády Áron így kezdte búcsúbeszédét: „Alig egypár hete, hogy a gimnázium tanári kara testületileg tisztelgett szeretett kartársánál, Thúry Józsefnél… Azon való örömét fejezte ki előtte, hogy a budapesti királyi Magyar Tudományegyetem Bölcsészeti Kara egyedül őt terjesztette föl Vámbéry Ármin nyugalomba vonulásával megüresedett török-perzsa tanszékre. S íme midőn ismét megjelentünk nála, nem a végleges kinevezés öröme töltötte el keblünket, hanem az örökös elválás keserű fájdalma. A halál angyala gyorsabban járt, mint a minisztérium levele. … A magyar tudomány és irodalom történetében örök neve lesz; mi magunkat becsüljük meg, ha közöttünk sem vész neve Thúry Józsefnek!”

(Kiskunhalasi Újság, 1906. május 29.)

* * *

A tanári testület díszei közé tartozott 1905-ben Thúry József, a kiváló turkológus és akadémiai levelező tag. Ebben az időben már nem tanított, így inkább csak kültagként szerepelt. Rendesen csak hétfőn 10 órakor láttuk, amikor bejött a tanári szobába és kitévén az asztalra a lapok és folyóiratok friss számait, elvitte a régieket. Thúry bácsi ugyanis könyvtáros volt. Mikor Szilády Áron megszerezte Konstantinápolyból az emigráns Szilágyi Dániel hagyatékát, akinek ott antikváriuma volt, igen szép könyvgyűjtemény került a halasi gimnázium birtokába, amely keleti kéziratokban és a Közel-Kelet problémáira vonatkozó angol és francia könyvekben is bővelkedett. A könyvtár az én időmben kb. 40.000 kötetre volt tehető, s hozzája egy értékes régiségtár is tartozott, amelynek különösen a numizmatikai gyűjteménye volt becses. Ennek az anyagnak rendezésére hozta el Szilády Áron Nagykőrösről Thúry Józsefet. Ő az elhelyezést mintaszerűen el is helyezte több év munkájával, de a leltár és a katalógus elkészítésében már megakadályozta részben komoly tudományos munkája, részben a betegsége. A könyvtár katalógusából, pl. csak a keleti kéziratok, továbbá a magyar és külföldi magyar nyelvű szépirodalom jegyzékét készítette el a Magyar Nemzeti Múzeum rendszere szerint. Ma ez is kárba veszett, mert a gyönyörű gyűjtemény anyaga szétszóródott.
Thúry bácsi különben igen érdekes ember volt. A világ dolgai, az anyagi ügyek egyáltalán nem érdekelték. Volt ugyan háza, de ezt a szülei vették, akikkel együtt lakott. Volt felesége (Várady Matild), de ezzel elfelejtett elmenni paphoz. Latin-magyar nyelvből letette az alapvizsgát, de aztán úgy belemerült a turkológiába, és később a székelyek eredetének és a Zrínyiásznak a kérdéseibe, hogy sem doktorátus, sem tanári oklevél szerzésére már nem maradt ideje. Szerencséje volt, hogy Szilády Áron a hóna alá nyúlt és elhozta a halasi gimnáziumhoz, ahol tanítással nem igen terhelte és szerény, de biztos megélhetésről gondoskodott tudományos munkássága számára. Ennek meg is volt a látszatja, mert az MTA tagjává választotta, majd 1906 tavaszán a budapesti egyetem is meghívta Vámbéry Ármin utódjául, de későn… Mint ember, Thúry végtelenül szelíd, jó homorú, a társaságot kedvelő volt. A tanítás nem érdekelte, órákig szórakozottnak látszott, de nemes embersége miatta tanítványai szerették. Én rövid ideig láthattam őt, de kedves lényére szívesen emlékszem vissza.

(Halasi éveim, 1905-1920. Dr. Halasy-Nagy József visszaemlékezése, 1956)

THÚRY JÓZSEF ALAPÍTVÁNY
. oldal

KÖRLEVÉL

Kedves Tagtársam!Az idei programtervünknek megfelelően,2022. SZEPTEMBER 17-ÉN, SZOMBATONegésznapos társasági legációt szervezün...

MEGJELENT - Lyceum 2022 2. szám

A Lyceum 2022/2. száma letölthető innen
Szilády Áron Társaság - Kiskunhalas
Szilády Áron Társaság - Kiskunhalas
Minden jog fenntartva © 2014 Szilády Áron Társaság - design: www.euromarketing.hu.