Alapítva: 1999 Lapozzon tovább!
ELŐZMÉNYEK
A népfőiskolák intézményes története nyugat-európai hagyományokhoz kötődik, elsősorban Dániához és a skandináv népek nemzeti mozgalmainak szellemi, gazdasági, társadalmi műhelyeihez. A szabadművelődési képzések célja az volt, hogy iskolarendszeren kívüli környezetben, általános és nemzeti közismereteket sajátítsanak el a bentlakásos hallgatók, többnyire parasztifjak. A magyarországi népfőiskolák célja hasonló volt a skandináv törekvésekhez, erősebb nemzeti jelleggel, katolikus (KALOT) és protestáns (KIE) felekezeti szervezésben, különösen az 1930-as évektől. Kerkai Jenő és Nagy Töhötöm munkája példaértékű lehetne manapság is. Sajnos a háború és az azt követő politikai változások felszámolták az egyik legjelentősebb magyar szellemi megújulást képviselő kezdeményezést. A népfőiskola közvetlen hazai előzményének Tessedik Sámuel, Wesselényi Miklós egyedi iskolateremtő törekvései tekinthetők, akik a reformkort megelőzve, illetve az 1830-as években a praktikus ismeretátadás-ismeretszerzés gyakorlatával példát mutattak Magyarországon.
Kiskunhalason az első népfőiskolai tanfolyam 1943 februárjában valósult meg. A második program 1943. november 8 – december 5-ig tartott, vezetői Paczolay István és Csordás Gábor voltak, 1944-ben. Terveztek egy leány népfőiskolai tanfolyamot is 1944. március 11–21 között, de a márciusi német megszállás a befejezését már nem tette lehetővé, s azt sem, hogy állandó népfőiskola jöhessen létre Halason. Végül a leányok részére szervezett népfőiskola 1946 február–március hónapokban, szövőtanfolyammal együtt valósulhatott meg Kiskunhalason. Vezetői: Túrmezei Erzsébet ev. diakonissza és Darányiné Kiss B. Júlia, országos leánytitkár (KLE) voltak.
Az egykori ÁMK-ban, 1986-tól hároméves tanfolyami sorozatot hirdettek meg Szilády Áron Népfőiskola elnevezés alatt, amit egykor a saját munkámmal segítettem, majd 1994-ben a Kiskun Népfőiskola elnevezés alatt szerveztem népfőiskolai programokat. Sajnos mindkét kezdeményezésből hiányzott a helyi döntéshozó, támogató akarat, pedig a népfőiskola egy átgondolt parasztpolgári, cívis életmódfejlesztés. Az 1990-es évektől újra az érdeklődés előterébe került a népfőiskolai jellegű programok megvalósítása, gyakorlatilag a hagyományos célokkal, de már egy gyökeresen más társadalmi-szocikulturális környezetben. Több különböző kezdeményezés az európai „sikerprogramok” egyikét-másikát igyekezett honosítani, inkább kevesebb sikerrel. Ugyanakkor kiemelkedő eredményt ért el a Lakiteleki Népfőiskola és napjainkban soha nem látott módon bővül infrastuktúrája és művelődésszervező szerepe a Nemzeti Művelődési Intézet fenntartójaként is.
Kiskunhalason Karácsony Sándor pedagógiai, kultúrfilozófiai elképzeléseit, mint fontos tájékozódási értékrendet képviselő elveket vettük alapul, hogy tisztán látható legyen a Péter Dénes Népfőiskola alapértéke és -mértéke. A nemzeti tradíciók tisztelete és a korszerű, praktikus ismeretek komplex módszertanát Magyarországon úgy lehet a leghatékonyabban kidolgozni, ha azokra támaszkodunk, akik a legjobbat akarták népünknek: Apáczai Csere János (tradíció) és Karácsony Sándor (korszerű módszertan).
A kiskunhalasi Péter Dénes Népfőiskola célkitűzése a protestáns nevelési hagyományok és a korszerű nemzetstratégiai közismeretek együttes képviselése. A népfőiskolánk alapításakor – 25 éve - a Thúry József Alapítvány fenntartásában voltunk – a Szilády Áron Társaság alapította az alapítványt 1994-ben -, egészen 2014-ig. Működési helyszíneink: a Kiskunhalasi Református Kollégium intézményei (Szilády Áron Gimnázium, Thúry József Könyvtár, a Gyárfás István Diákotthon, a Tormássy János Konviktus), az Új RefKör, továbbá városi fenntartású közösségi helyszínként a Végh-kúria és a Martonosi Pál Városi Könyvtár. Tagjai vagyunk a Kárpát-medencei Hungarikum Klubnak.
ALAPVETÉSEK
PÉTER DÉNES NÉPFŐISKOLA
Szép dolog pedig fáradozni a jóban mindenkor,
és nem csupán akkor, ha köztetek vagyok.
(Gal 4,18)
Az 1999 júniusában alapított népfőiskolánk változatlan célkitűzése a protestáns nevelési hagyományok és a korszerű nemzetstratégiai közismeretek együttes képviselése. A Péter Dénes Népfőiskola alapvetően három egymást segítő tevékenységi kört teljesít azzal, hogy a szervezeti-működési rendszere segíti az öntevékeny művelődési közösségeket, az igényes kulturális rendezvényeket, és sajátos népfőiskolai programokat valósít meg.
A Péter Dénes Népfőiskola fontos működési körébe tartoznak a szabadművelődési, közösségi programok, és a meghirdetett népfőiskolai témakörökhöz kapcsolódó szervezési, ügyintézési feladatok elvégzése, ami az alkalmi lehetőségek kihasználásával széleskörű tájékozódásra nyújt lehetőséget valamennyi résztvevőnek. Alapélményeket nyújtunk a kereszténységről, a magyarságról, a mindennapi élet kérdéseire való válaszkeresésben, és a tetterős nemzetstratégia megfogalmazásában.
A Péter Dénes Népfőiskola szakmai rendezvényei körében továbbra is kiemelt szerepet szánunk a hagyományos programjainknak és komplex eseményeinknek, de innovatív és kreatív kulturális kezdeményezéssel is folyamatosan bővítjük a tevékenységünket.
A legfontosabb kérdés, hogy milyen pénzügyi keretek között működhet tartósan a népfőiskola. Saját bevételei között elképzelhető a támogatói utalványok (Alma Mater klubkártya) kiadása, céges adományok, önkormányzati támogatás, pályázatok bevételei (hazai és eu-s egyaránt), részvételi díjak stb. További támogatások bevonása indokolt.
Ami előnyössé és az egész város és a járás számára is vonzóvá teheti a népfőiskola tevékenységét, az ún. papír nélküli előkészítők, tehetséggondozások, szülősegítések, továbbképzések vállalása. Pl. a szülői részvételnek számos formája létezhet, de mind abból indul ki, hogy a gyermekek elsődleges nevelői a szülők. Európában már sok helyen szülőtámogató programokkal segítenek az anyáknak-apáknak abban, hogy még jobb szülővé válhassanak, így léteznek szülői szervezetek által nyújtott programok, szülő-tanár tréningek, ún. peer learning. Joyce Epstein a téma kiemelkedő kutatója a hatékony szülő-pedagógus kommunikációnak hat területét nevezi meg: aktív szülősegítés, kommunikáció, családok bevonása önkéntes munkába, otthoni tanulás, döntéshozatalba való bevonás, a helyi közösséggel való együttműködés.
Ehhez kapcsolódóan, a járási szintű hatáskörben működő népfőiskolai tevékenységünk példamutató lenne és bekapcsolódhatnánk a kormányzati programokat támogató családsegítő, tehetséggondozó komplex programokba.
Péter Dénes halasi földbirtokos és író volt (Kiskunhalas, 1837. szeptember 15. – Kiskunhalas, 1904. március 16.). Halason a református templom melletti algimnáziumban kezdte tanulmányait, majd a nagykőrösi fõgimnáziumban (1851–53) Arany János kedvenc tanítványa – mindvégig Szilády iskolatársa – és ugyanitt érettségizett, majd Bécsben és Pesten jogot tanult. 1863 és 65 között az Úri Kaszinó jegyzője. A 70-es években a Vigalmi Bizottmányban tevékenykedett. 1877–1900 között – huszonkét éven át – a református egyház és gimnázium főgondnoka. Mint a presbitérium vezetője, 1892-ben az új gimnáziumi épület felépítésében Szilády Áron szövetségese. Elbeszélései jelentek meg a Vasárnapi Újságban, humoreszkjei Kíséri név alatt a Borsszem Jankóban. Egy frakk kevés című vígjátékát 1859-ben előadta a Nemzeti Színház. A népnyelvi közléseit a Magyar Nyelvőr rendszeresen közreadta és egy ízben Móricz Zsigmondot plágiummal is megvádolták, amiért Kerek Ferkó c. regényében felhasználta Péter Dénes népnyelvi értekezését (MNyr., 1879). Jelesebb munkája: Jó kedvemből. Humoros elbeszélések és életképek, 1889. Frankó Miklós 1864-ben megfestette portréját, ami a Szilády Áron Gimnázium kisdísztermében látható. Családi sírboltja a régi ref. temetőben található meg.
