SZAKMAI PROGRAMTERV
A felvállalható tevékenységek tárháza széles és tovább is bővíthető a céltámogatásaink függvényében.
A saját forrásaink terhére, ütemezetten hirdetjük meg az évad programjainkat!
„Neveljük a népet, mely édes testünk és vérünk,
s melynek szellemi fejlődéséért egyedül mi vagyunk
Isten és ember előtt felelősek.” Szilády Áron, 1865
Apáczai Collegium (online)
Az Apáczai Kollégium komplex nevelési-közművelődési-gazdasági (enciklopédikus) rendezvényei a magyarságtudományt (hungarológiát) helyezik tevékenysége középpontjába, és ezt a programot képviseli városszerte, a járásban és a külhoni magyarság körében.
Apáczai Csere János (1625–1659) jelentős, életművéhez szorosan hozzátartozó tudományos munkája – „Magyar encyclopædia” –, tettekre sarkalló szellemisége kitűnő lehetőséget nyújt számunkra a magyarságtudomány és -ismeret (hungarológia) korszerű rendszeralkotására, továbbá egy sajátosan magyar életműveltség megszerzésére, amely nem az ismereteket kívánja bele sulykolni a résztvevőkbe, hanem csupán érzelmi-szellemi-tudati érdeklődést kíván felkelteni néhány életlehetőség felkínálásával, Apáczai Csere János életelvének tekinthető lelkesedéssel és tántoríthatatlan elkötelezettséggel: teológia, csillagászat, természettan, vegytan, természetrajz, mezőgazdaság, ipar-kereskedelem, társadalom, civilizáció, művészet, társadalom-tudomány, sport témakörökben. Fontos cél, hogy a hallgatóság egységes nyelvi-kulturális nemzetfogalom szerint értelmezze környezetük, önmaguk viszonyulását, mégpedig hét tárgykör figyelembevételével:
hétfő – Magyarságtudomány. Témavezető:
(az ismeretelmélet alapjai, sajátosságok, problémafelvetések)
kedd – Magyar logikácska. Témavezető:
(magyar nyelv és irodalom; a deduktív és induktív gondolkozás,
a magyarázat, az ítélet és a kijelentés; szimbólumaink)
szerda – Tudományok műhelye. Témavezető:
(matematika, geometria, fizika, kémia, technika, informatika,
közlekedés, csillagászat)
csütörtök – A természet világa. Témavezető:
(földrajz, növény- és állatvilág, ökológia, gazdálkodás, egészségtan)
péntek – Magyar művészet. Témavezető:
(képzőművészet, színház, film, zene, tánc, játék)
szombat – Magyar história. Témavezető:
(mitológia, folklór, történelem, honismeret)
vasárnap – Magyar filozófia. Témavezető:
(etika, politika, szociológia, pedagógia, teológia)
A témakörök napi felosztását tükröző sorrend alapján – a hét minden napján –, általában egy-egy óra időtartamban, kötetlen formában hirdetjük azokat az ismereteket, amelyeket szemléltetve, modellezve és elemezve kívánunk bemutatni. Az Apáczai Kollégium nyitott, klasszikus szabadművelődési program. Tervezzük az interaktív, applikációs változatát is. A témavezetők közvetlenül tartják a kapcsolatot a hallgatókkal, külön programterv alapján. A témacsoportok minimális létszáma 3 fő.
Gyárfás István Collegium
Célja: a Kiskunság történetével, hagyományaival foglalkozó, környezeti, természeti és kulturális értékek megőrzéséhez kapcsolódó, tevékenységek támogatása, terjesztése.
GYÁRFÁS ISTVÁN táblabíró, történész, az MTA levelező tagja volt (Dömös, 1822. július 17.– Kiskunhalas, 1883. július 16.) Fiatalon, ref. lelkész apjának gyülekezeti lelkészként történt meghívása miatt, Halasra került, itt tanult a gimnáziumban, majd ügyvédi vizsgát tett Pesten. Horváth István tanítványaként, ki meghatározó jelentőséggel bírt későbbi munkásságára, 1847-ig Pesten élt. Ezután Halasra költözött, aljegyzőként dolgozott. Az 1848-49 években a városnál viselt tisztségeket, amiért 1849-ben menekülnie kellett. 1850 elején felmentették, majd különféle jogi tisztségeket látott el, de mindvégig Halason lakott, s 1862-től kerületi táblabíró lett. 1871-ben Szabadkára került, mint kir. ügyész, 1873-ban Budapestre kir. táblai rendes bíróvá nevezték ki. Nagyon sok írása jelent meg különféle szakmai lapokban gyümölcsészeti, történelmi, régészeti és jogi kérdésekről. Egyik legjelentősebb műve a Jászkunok története I-IV. kötete. Szilády Áron ref. lelkész hosszas országgyűlési képviselősége és távolléte idején, mint a ref. egyházközség főgondnoka sokat tett a halasi reformátusok érdekében.
- Protestáns Művészeti és Tudományos Napok (2000-2002, 2014-2019)
Célunk, hogy a helyi értékek, az enciklopédikus tudományok, a magyar kamarazene, a keletkutatás és a teológia etc. területén megmutatkozó jellegzetességeket színvonalasan bemutassuk, továbbá a protestáns művészeti és tudományos hagyományok felidézése és megerősítése. A járvány és a háborús veszélyhelyzet miatt elmaradtak az elmúlt években. Újraindítását tervezzük.
Thúry József Collegium
Célja: az ismeretterjesztés, illetve a nemzeti hagyományápolásban öntevékeny közösségekkel együttműködve, - a Thúry József Alapítványunkkal is - ápolja a névadó szellemi örökségét.
THÚRY JÓZSEF(Makád, 1861. dec. 25. – Kiskunhalas, 1906. máj. 22.): nyelvész, turkológus, az MTA l. tagja (1903). Az egy.-et Bp.-en végezte. Ezután 4 évig a bp.-i kereskedelmi ak.-n a török nyelv tanára. 1884-ben töröko:-i tanulmányutat tett. 1887-től nagykőrösi, 1888-tól kiskunhalasi gimn. tanár. 1906-ban egy.-i tanárrá nevezték ki, katedrájának elfoglalását azonban halála megakadályozta. Kutatásai az összehasonlító nyelvészet, az irodalomtörténet és történet területére vonatkoznak; legjelentősebbek török nyelvészeti munkái. Az ő fordításában jelentek meg 16. sz.-i török történetírók magyar vonatkozású szövegei az MTA által közzétett Török történetírók c. sorozatban (I – II., Bp., 1893 – 1896). – F. m. A kasztamuni tőrök nyelvjárás (Bp., 1885); Csagatáj szótár (Bp., 1903); Török nyelvemlékek a XIV. század végéig (Bp., 1904); A közép-ázsiai török irodalom (Bp., 1904). – Irod. T. J. (Századok, 1906); Németh Gyula: T. J. emlékezete (MTA Emlékbeszédek, XXII. Bp., 1934).
- Minden évben (május 22-én) – in memoriam Thúry József – alapítványi emléknapot (emlékhetet) rendezünk a Társaság által 1994-ben alapított Thúry József Alapítvánnyal a Szilády Áron Ref. Gimnáziumban és a Thúry József Könyvtárban. A tavaszi és őszi könyvheti rendezvényekhez kapcsolódva könyvaukciókat (árverések) is tervezünk, valamint bemutatásra kerül egy kiválasztott könyv szerzője, és kiadójának ajánlatai. Irodalmi estek, felolvasások és közönségtalálkozók, irodalomórák kortárs költőkkel, írókkal stb. megszervezését is tervezünk, anyagi lehetőségeinkhez mérten.
- Régi halasi családok, hírességek, elszármazottak találkozója * Díszpolgári, Pro Urbe-díjasok díszülése, jubileumi emlékprogramok, évfordulók.
- Testvérgyülekezeti hazafias csereprogramok, partnerségi találkozók, pl. Salánk, Alsósófalva, Bácsfeketehegy.
CÍVIS KURÁZSI
Nádor Klub © 2009-2016
- A városi értéktár részeként, az együttműködő szervezetekkel közösen, az elmúlt évtizedekben sikerült a figyelmet felhívni és fenntartani Kiskunhalas és az Alsó-Kiskunság vidékének tárgyi, szellemi örökségére. Ehhez kapcsolódóan, számos komplex művészeti és tudományos hátterű népfőiskolai programot szervezünk meg. Fő célkitűzésünk a helyi szellemi, honismereti, kultúrtáj-történet tudatosítása és a helyi értékek bemutatása a közösségfejlesztés eszközeivel.
Halasi Téka XXVI. előadás (folytatás)
Lokálpatrióta klubestek (polgári olvasókör) XII. est (folytatás)
Honismereti határjárás. XXII. út: Lakitelek; XXIII. út: Ópusztaszer
Halasi Pódium,VI. est, 2024. aug. 24. (folkcsárda)
Pro Patria Hungaria - Ifjúsági, családi utak országszerte, közösségi estek
Időszaki kiállítások szervezése, pl. Zórád Ernő képregényrajzoló, festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista, iparművész, a „Precíz Bohém”. (Csipkeház Kiskunhalas)
ALMA MATER CLUB
Szülők-nevelők kapcsolat
- Családsegítő programok (jeles napok), családi táborok, színházbusz
- Alma Mater Club * klubkártya, kedvezményekkel az együttműködő intézményekkel és cégekkel, pl. Polgári Bál, kedvezménykártya kiadása. Minden „Sziládys“ szülő számára nyitott tagsággal működő pártoló közösség, akik a programjainkról közvetlenül (e-mailben) kaphatnak információkat, kedvezményeket a partnerségi együttműködésbe bevont intézmények és cégek részéről.
- Aktív szülősegítés (kommunikációs honlap és levelezés), munkanélküliek segítése
- Önkéntesség, misszió (közösségi feladatszervezés)
- Szülő-tanár tréningek (járási szinten kitelepülések, képzések és előadások)
- Tematikus AMC-rendezvények, pl. egészségnap, bűnmegelőzés előadássorozat, környezet- és természetvédelmi, pályaválasztási stb.
BABÉRLIGET
tanórán kívüli felkészítések, tehetséggondozás
- Kompetencia tanfolyamok (16-18 óra között), idegen nyelvi, szaktantárgyi, pályaválasztási és nevelési tanácsadások szervezése.
- Babérliget (tehetséges diákok segítése egész évben + nyári programtábor)
- Népfőiskolai programtáborok * Cumania Campus
(testvértelepülések és testvérgyülekezetek fiataljainak)
Magyar táj, magyar haza
Elsősorban a külhoni magyar fiatalok (Alsósófalva, Bácsfeketehegy, Magyarkanizsa, Szabadka) részére a magyar néptörténetet, az uralkodóházak tevékenységét mutatja be a honfoglalástól napjainkig. A történelmi földrajz és gazdasági, politikai tényezők együttes hatását a magyar népre éppúgy elemezni kívánjuk, mint a külső és belső erőviszonyokat. Gyakorlati ismeretek: (szabadon választható spec. koll.) – 1. Honismereti országjárás és barangolás útleírással, 2. Útitervek készítése, szervezése.
Kiskunország
Kiskunhalas és a Kiskunság történelme, földrajza, néprajza, jelenlegi helyzete. Társadalmi rétegek, vallás, foglalkozás, modernizáció tekintetében; e térség irodalma, művészete, a halasi csipke, könyvtári és levéltári ismeretek. Gyakorlati ismeretek: (szabadon választott spec. kollégiumok) – 1. kézművesség, fafaragás, mint e térség jellemző foglalkozása, – szalma, gyékény- és vesszőmunkák, pásztorművészet, 2. könyvtári és levéltári ismeretek, 3. Kunikumok, helyi értéktár
ISKOLAMESTER
(OKJ-s tandíjas képzések, felnőttképzési programok, partnerekkel együttműködve)
- Továbbképzések szervezése (humán terület, üzleti tanácsadás)
- Célirányos képzések, pl. agrárvállalkozói vagy szociális téren, civil szaktanácsadás
- Vidékfejlesztési programok (konferenciák, találkozók, Eu-s pályázatok, gazdaképzés)
- 18< Fiatalok-idősek felkészítő tanfolyamok, pl. nyelvi, számítástechnikai stb.
QUNICUM
Kárpát-medencei Hungarikum Klub tagjaként, 2013
Nádor Klub © 2009-2016)
- Védett kulturális, épített, természeti értékeink (helyi érték védjegy program)
- Kiskun Kalendárium (kiállítás és kiadvány szellemi, tárgyi, gasztronómiai értékeinkről, pl. Kiffer körte, halasi csodacseresznye)
- Ars poetika, jeles személyiségek életrajzainak megjelentetése. * F. Nagy József életrajzi kötete, Nagy Szeder István emlékkönyv kiadása, illetve támogatása. Az ’56-os Emlékbizottsággal közösen: Nagy Szeder Emlékház (Tábor utca) kialakítása.
KIEMELT PROGRAMTERVEK (előkészítés alatt)
Továbbra is nyitottak vagyunk a gimnazisták (esetleg a központi iskola tanulói részére is) önképzőköri, cserkész, vagy más diáktársasági kezdeményezéseik támogatására, az öntevékenységük erősítésére. Ehhez mielőbb együttműködő partnereket, vezéregyéniségeket kell találnunk a tantestületekben, pl. a Pro Iuventute-díjazottak körében. Felmerült, hogy további innovatív kezdeményezéseket is elindítsunk – lehetőségeink, forrásaink szerint – az alábbi területeken, a népfőiskolai keretek között:
Szuper Károly Városi Színkör
Diákszínjátszók
Kecskemét után városunkban épült először színházi épület 1906-ban a városháza délkeleti oldalában. Kiváló adottságai alapján, máig biztosítja színházi nagyelőadások helyszínét, azzal együtt, hogy a mozikultúra térnyerése miatt, az elmúlt 70 év alatt többször üzemeltetőt cserélt, jelentősen átalakították és jelenleg sem a város üzemeltetésében áll. A halasi polgári, cívis hagyományok, igények évtizedeken keresztül fenntartották, elvárták a téli és nyári színházi előadások jelenlétét városunkban. A vidéki sajátosságok miatt, állandó színtársulat nem működött, de a haknizó, utazó színházak, vándorszínházak befogadása számottevő volt évtizedeken keresztül. A helyi művészetpártoló értelmiség, színházkedvelő közönség – olykor a saját képességeik és erőforrásaikat messze meghaladó módon – civil vagy iskolai környezetből „pótolták” a műkedvelő színjátszó élményeket, amelyek nem eredménytelenül múltak el néhány vagy egy tucatnyi tájoló előadás után, hanem több ismert szereplő elismert színészként, színházszervezőként városunkból került el a nagyvárosi pódiumokra. Az egyesületi élet gazdagságára jellemző, hogy a legrégibb múlttal rendelkező szervezetek, pl. Halasi Casino Egylet és a Kiskunhalasi Polgári Olvasókör már 1840-es években működtek. A városháza tömbépületének felépülésével a helyi színházi élet (1910-től) követte a nagyvárosokban tapasztalt magyar színházpártolási ügyet; de már 1887-ben a Kun Halas című hetilapban megjelenik a Színpártoló Egyesület felhívása, mely 1902-ig lelkes patronálója volt a helyi színházi életnek, majd 1912-ben újra kezdte működését. Ez az időszak igazi hőskora volt a helyi társas élet formálódásának, hiszen 1896-1914 között 12 színiigazgató fordult meg társulatával Kiskunhalason, összesen 21 alkalommal 2-3 hónapos időszakra. Néhány jelesebb halasi származású színész neve is figyelmet érdemel, pl. Latabár Endre – a híres színészdinasztia őse –, vagy Szuper Károly színész, színigazgató, rendező. a vidéki színjátszás egyik legnagyobb alakja, aki 1888-ban Halason ünnepelte az 50. éves színészi jubileumát, vagy Pajor Ödön operaénekes, továbbá Gyenizse Balázs énekes-komikus.
Szuper Károly (Halas, 1821. május 28. – Budapest, 1892. november 30.) színész, rendező, Petőfi Sándor egykori színigazgatója. A vidéki színjátszás egyik legnagyobb alakja. Éppen 130 éve hunyt el (2022). (Védett sírja Győrben található meg a Nádorvárosi köztemetőben.) Kiskunhalason utca viselte már a nevét – az értéktár részeként -, de 1990 előtt és utána is Ságvári Endre kommunista mártír nevéhez ragaszkodtak az utca lakói, végül 2012-től Diószegi Balázs utcának nevezték át. (lásd. Halasi Tükör, 2012. április 4. lapszám 10-11. oldal).
Apja kiskunhalasi városi tanácsos és birtokos volt, aki igyekezett vele a gazdászatot megkedveltetni. Szuper a kiskunhalasi református főgimnáziumban tanult és már tanuló korában műkedvelői előadásokat rendezett. 1837 februárjában Debrecenbe ment, ahol diák bátyja kíséretében szorgalmasan látogatta a színházat. 1838 őszén Pestre vitte atyja a színészet tanulmányozása végett. 1838 karácsony előtti vasárnap Halason lépett fel először, mint műkedvelő, a Fekete Gábor színtársulatánál az igazgató Sobri című színművében egy haramia szerepében. 1839. január 12-én Szabadkán ugyanazon társulatnál, mármint szerződött tag lépett fel Szigligeti Ede Dienes című drámájában, és már a következő évben a társulat első rendű tagja volt. Petőfi 1842. november 10-én lépett fel Székesfehérváron először az ő ajánlatára Szabó társulatánál; azontúl is együtt maradt Petőfi Szuperrel 1843. márciusig Kecskeméten. Honvédként szolgált a szabadságharcban. Az 1850-es évek elején Szőllősy Mihály társigazgatóval maga állt a színtársulat élére és vezette azt csaknem haláláig. Utolsó éveiben a Nemzeti Színház pénztárnoka volt. Színműírással is próbálkozott: A tömeges népfölkelés (Bem.: Kecskemét, 1848). F.Sz. Gubetto (Hugo, V.: Borgia Lucretia); Lejtfi (Varin–Boyer: Földszint és lebuj); Csóri Ferke (Szigligeti E.: Nagyidai cigányok); Remeki (Degré: Bál előtt és bál után); Lectoure (Dumas: Paul Jones); Peti (Szigeti I.: Viola). Négy felesége volt, akik mindannyian színésznők voltak. Legismertebb volt az első: Morócza Antónia és a negyedik: Lukács Emília. Schubert Éva (1931. 01. 19.-2017. 07. 11.) egyik dédapjának bátyja, a Szuper Károly volt. Színészeti naplóját Váli Béla adta ki 1889-ben.
Halasi Csipkeház: Kultúrműhely
Nyilvánvaló, hogy a város legnevezetesebb látnivalója a Csipkeház. A gondozott park végén álló Csipkeházat 1935-ben emelték a hagyományos, tornácos parasztházak mintájára, kifejezetten a csipkevarrók munkahelyeként, s hogy őrizzék a világhírű halasi csipke mintakincsét, terveit, hagyományait. Az 1939-ben két oldalszárnnyal, majd 1997-ben legyező alakú traktussal bővített épületben külön helyet kaptak a munkaszobák, a Csipkemúzeum, valamint a konferencia- és kiállító-terem. Kiskunhalas egyik legfontosabb imázstermékét, ami egyúttal hungarikum, a környezetéhez szorosan kapcsolódó kulturális szolgáltatásokkal indokolt megerősíteni és méltó módon elősegíteni a népszerűsítését, ahol tervezett és szervezett szakmai konferenciák, találkozók, idegenforgalmi, komplex kulturális, pódium színházi, művészeti és koncert programok, filmvetítések, térségi programok, ünnepségek, befogadói rendezvények valósulhatnának meg a csipkevarró műhellyel és a tematikus múzeumi kiállítóhellyel egy épületben. (120 éves a Halasi Csipke)
A Három Krajczáros – Pásztorcsárda hetek Kiskunhalason komplexrendezvénysorozatunk előkészítése a járványhelyzet utáni közösségi összetartást, identitáserősítést, a lokálpatrióta értékeink bemutatását célozta meg, azt remélve, hogy az időközben akuttá váló háborús hátországi körülményeink majdcsak rendeződnek és visszatérhetünk a békés országépítéshez.
Kinek-kinek a maga helyén.
A másfél éve óta tervezett Qunicum-programunk, a jászkun tradíciókat összegző projektünk, ami ötvözi a néprajzi gyűjtemény és kiállítás keretrendszerét, az igényes gasztrokulturális kínálattal, a közösségi művelődéssel és ismeretterjesztéssel (tehát nem fesztivál-programokkal, hangos koncertekkel terhelt helyszín).
Tervezett megvalósítás időpontja: 2024. augusztus 16-szeptember 28. (2025-ben is)
A csárdák és a csárdák által kínált ételek és italok nagy múlttal és hagyományokkal rendelkeznek az 1700-es évektől. A mai kor csárdái, fogadói már nem csak a hosszú úton lévő vándoroknak, fuvarosoknak kínál megpihenési és étkezési lehetőségeket, hanem remek helyszínei is a családi rendezvényeknek, baráti találkozóknak, a határon túlról érkező vendégek fogadásának. A csárdák ízvilága a klasszikus magyar konyha hagyományos ízeire és alapjaira építkezik, a Kiskunság, Kiskunhalas és környékének egykorvolt csárdáinak (pirtói, kötönyi, kőkúti, falkafogyasztó, Füstös nagyvendéglő stb.) gasztrokulturális, a népzene és néphagyomány megtartásával szerveződő komplex eseményterv.
A pusztacsárda hetek alatt bőségesen szerepeltetni kívánjuk az 50 éves táncházi örökségünk jeles alkotóit és képviselőit. A programtervünkben szereplő szólisták: 3-4, táncegyüttesek: 7-8 db, zenekarok: 11-12 db alkalommal, külön családi program: 10-11 alkalom, folkcsárda (kioszk): zenészekkel naponta 1-2 csárda-kerthelyiségben, kb. 25 alkalom; komplex hagyományőrző program 4 alkalommal, pl. szüreti és két pásztor, betyár stb. Egyéb alkalom: 2 (operett-est), Nóta-estek: 6 alkalom, több esetben mulatságok, néptánc. A fellépők száma: kb. 250 fő. + vándorszínészek és zenészek, mutatványosok stb. (tanyaszínház, szekérszínház).
Alapvetően közösségi, baráti találkozási helyszín, legkevésbé színpadi műsorokkal agyonterhelt „hangos” program. Inkább: kiskunsági kultúrtáj találkozó. Tervünk szerint, 5 különálló stílusban (hal-vad, gulyás-pásztor, lacipecsenyés, betyár, bab-csülök) homlokzattal megépített kerti pavilont (kioszk) építünk, teljes felszereléssel, bútorzattal, felszolgálással, korhű környezettel, de modern vendéglátással, környezetkímélő porcelántányérok, üvegpoharak, kancsók használatával. Villany-, víz-, szennyvíz-, őrzésbiztosítás garantált. Bográcsos főzőhelyek jónevű vendéglátóktól, kézműves vásáros sétány. Redemptiós harangláb, szekér, gémeskút installáció, kiskunsági néprajzi kiállítóhely. Külön helyi pénz, ún. csárdapénz használatát vezetjük be (krajczár, ezüstforint, 1848). Minőségi, de korrekt vendéglátóhely autentikus kialakítására készülünk történelmi előzményeket is felhasználva. Élőzene a csárda-pavilonoknál (kioszk).
Két alkalommal lehet évente felépíteni Halason és ebből egy alkalommal a Jászkunság valamelyik másik településén, pl. Karcag, Kunszentmiklós. A belépés díjtalan, és nagyon-nagyon nonprofit, semmilyen reklámhordozót nem helyezünk majd el a csárdatérben. Külön projektterv készült, amit mérvadó szakmai véleményekkel, javaslatokkal egészítettünk ki. Most lenne jó egy bátorító döntés az érdekünkben.
Reményeink szerint, a szabadtéren megvalósításra váró tervünk jól illeszkedik a vállalt céljainkhoz, az értékvállalásainkhoz, ami kiszélesítheti az együttműködéseket, bővítheti a közösségi művelődés és ismeretterjesztés látóhatárát, és miután nem tömeg- és tucatprogramot tervezünk, a parasztpolgári múltunk felidézése jó szellemi keretet nyújthat az ősiség tisztelete, megbecsülése iránt. Szeretnénk minél több helyi céget, művelődő és baráti közösséget megnyerni az ügyünknek. Sokba fog kerülni a megvalósítása (kb. 60 mFt), de ha sikerül, akkor a következő években akár önköltségen működhet, akkor is, ha mindenféle kereskedelmi koncertszolgáltatást, haszonelvű törekvést nélkülözni fogunk.
Jó hír, hogy fővédnökünk dr. Kövér László házelnök úr (Országgyűlés), aki a bizonytalan helyzetre tekintettel is elfogadta, hogy 2024-ben megvalósítjuk a tervünket, ha rosszabb helyzetbe nem kerülünk valamennyien a háborús gazdasági környezetben.
Valamennyi tervünk megvalósításához mozgósítani szeretnénk a helyi és a nemzeti erőforrásokat, de a legfontosabb, hogy igény legyen arra a szellemi, lelki többletre, amit kínálunk. Elődeink példája kötelez erre bennünket!
