SZAKMAI PROGRAMTERV 2020/2021
A felvállalható tevékenységek tárháza széles és tovább is bővíthető a céltámogatásaink függvényében.
„Neveljük a népet, mely édes testünk és vérünk,
s melynek szellemi fejlődéséért egyedül mi vagyunk
Isten és ember előtt felelősek.” Szilády Áron, 1865
Az Apáczai Kollégium komplex nevelési-közművelődési-gazdasági (enciklopédikus) rendezvényei a magyarságtudományt (hungarológiát) helyezik tevékenysége középpontjába, és ezt a programot hirdeti meg városszerte, a járásban és a külhoni magyarság körében.
Apáczai Csere János (1625–1659) jelentős, életművéhez szorosan hozzátartozó tudományos munkája – „Magyar encyclopædia” –, tettekre sarkalló szellemisége kitűnő lehetőséget nyújt számunkra a magyarságtudomány és -ismeret (hungarológia) korszerű rendszeralkotására, továbbá egy sajátosan magyar életműveltség megszerzésére, amely nem az ismereteket kívánja bele sulykolni a résztvevőkbe, hanem csupán érzelmi-szellemi-tudati érdeklődést kíván felkelteni néhány életlehetőség felkínálásával, Apáczai Csere János életelvének tekinthető lelkesedéssel és tántoríthatatlan elkötelezettséggel: teológia, csillagászat, természettan, vegytan, természetrajz, mezőgazdaság, ipar-kereskedelem, társadalom, civilizáció, művészet, társadalom-tudomány, sport témakörökben. Fontos cél, hogy a hallgatóság egységes nyelvi-kulturális nemzetfogalom szerint értelmezze környezetük, önmaguk viszonyulását, mégpedig hét tárgykör figyelembevételével:
hétfő – Magyarságtudomány. Témavezető:
(az ismeretelmélet alapjai, sajátosságok, problémafelvetések)
kedd – Magyar logikácska. Témavezető:
(magyar nyelv és irodalom; a deduktív és induktív gondolkozás,
a magyarázat, az ítélet és a kijelentés; szimbólumaink)
szerda – Tudományok műhelye. Témavezető:
(matematika, geometria, fizika, kémia, technika, informatika,
közlekedés, csillagászat)
csütörtök – A természet világa. Témavezető:
(földrajz, növény- és állatvilág, ökológia, gazdálkodás, egészségtan)
péntek – Magyar művészet. Témavezető:
(képzőművészet, színház, film, zene, tánc, játék)
szombat – Magyar história. Témavezető:
(mitológia, folklór, történelem, honismeret)
vasárnap – Magyar filozófia. Témavezető:
(etika, politika, szociológia, pedagógia, teológia)
A témakörök napi felosztását tükröző sorrend alapján – a hét minden napján –, általában egy-egy óra időtartamban, kötetlen formában szeretnénk közreadni azokat az ismereteket, amelyeket szemléltetve, modellezve és elemezve kívánunk bemutatni. Az Apáczai Kollégium önköltséges (tandíjköteles), bentlakásos képzéssel egybekötött szabadművelődési program. Tervezzük az interaktív, applikációs változatát is. A témavezetők közvetlenül tartják a kapcsolatot a hallgatókkal, külön programterv alapján. A témacsoportok minimális létszáma 7 fő.
Célja: a Kiskunság történetével, hagyományaival foglalkozó, környezeti, természeti és kulturális értékek megőrzéséhez kapcsolódó, tevékenységek támogatása, terjesztése.
GYÁRFÁS ISTVÁN táblabíró, történész, az MTA levelező tagja volt (Dömös, 1822. július 17.– Kiskunhalas, 1883. július 16.) Fiatalon, ref. lelkész apjának gyülekezeti lelkészként történt meghívása miatt, Halasra került, itt tanult a gimnáziumban, majd ügyvédi vizsgát tett Pesten. Horváth István tanítványaként, ki meghatározó jelentőséggel bírt későbbi munkásságára, 1847-ig Pesten élt. Ezután Halasra költözött, aljegyzőként dolgozott. Az 1848-49 években a városnál viselt tisztségeket, amiért 1849-ben menekülnie kellett. 1850 elején felmentették, majd különféle jogi tisztségeket látott el, de mindvégig Halason lakott, s 1862-től kerületi táblabíró lett. 1871-ben Szabadkára került mint kir. ügyész, 1873-ban Budapestre kir. táblai rendes bíróvá nevezték ki. Nagyon sok írása jelent meg különféle szakmai lapokban gyümölcsészeti, történelmi, régészeti és jogi kérdésekről. Egyik legjelentősebb műve a Jászkunok története I-IV. kötete. Szilády Áron ref. lelkész hosszas országgyűlési képviselősége és távolléte idején, mint a ref. egyházközség főgondnoka sokat tett a halasi reformátusok érdekében.
- Protestáns Művészeti és Tudományos Napok (2000-2002, 2014-2017) 2020
Célunk, hogy a helyi értékek, az enciklopédikus tudományok, a magyar kamarazene, a keletkutatás és a teológia etc. területén megmutatkozó jellegzetességeket színvonalasan bemutassuk, továbbá a protestáns művészeti és tudományos hagyományok felidézése és megerősítése.
Célja: az ismeretterjesztés, illetve a nemzeti hagyományápolásban öntevékeny közösségekkel együttműködve, ápolja a névadó szellemi örökségét.
THÚRY JÓZSEF(Makád, 1861. dec. 25. – Kiskunhalas, 1906. máj. 22.): nyelvész, turkológus, az MTA l. tagja (1903). Az egy.-et Bp.-en végezte. Ezután 4 évig a bp.-i kereskedelmi ak.-n a török nyelv tanára. 1884-ben töröko:-i tanulmányutat tett. 1887-től nagykőrösi, 1888-tól kiskunhalasi gimn. tanár. 1906-ban egy.-i tanárrá nevezték ki, katedrájának elfoglalását azonban halála megakadályozta. Kutatásai az összehasonlító nyelvészet, az irodalomtörténet és történet területére vonatkoznak; legjelentősebbek török nyelvészeti munkái. Az ő fordításában jelentek meg 16. sz.-i török történetírók magyar vonatkozású szövegei az MTA által közzétett Török történetírók c. sorozatban (I – II., Bp., 1893 – 1896). – F. m. A kasztamuni tőrök nyelvjárás (Bp., 1885); Csagatáj szótár (Bp., 1903); Török nyelvemlékek a XIV. század végéig (Bp., 1904); A közép-ázsiai török irodalom (Bp., 1904). – Irod. T. J. (Századok, 1906); Németh Gyula: T. J. emlékezete (MTA Emlékbeszédek, XXII. Bp., 1934).
Nádor Klub © 2009-2016
Szülők-nevelők kapcsolat
tanórán kívüli felkészítések, tehetséggondozás
Magyar táj, magyar haza
Elsősorban a külhoni magyar fiatalok (Alsósófalva, Bácsfeketehegy, Magyarkanizsa, Szabadka) részére a magyar néptörténetet, az uralkodóházak tevékenységét mutatja be a honfoglalástól napjainkig. A történelmi földrajz és gazdasági, politikai tényezők együttes hatását a magyar népre éppúgy elemezni kívánjuk, mint a külső és belső erőviszonyokat. Gyakorlati ismeretek: (szabadon választható spec. koll.) – 1. Honismereti országjárás és barangolás útleírással, 2. Útitervek készítése, szervezése.
Kiskunország
Kiskunhalas és a Kiskunság történelme, földrajza, néprajza, jelenlegi helyzete. Társadalmi rétegek, vallás, foglalkozás, modernizáció tekintetében; e térség irodalma, művészete, a halasi csipke, könyvtári és levéltári ismeretek. Gyakorlati ismeretek: (szabadon választott spec. kollégiumok) – 1. kézművesség, fafaragás, mint e térség jellemző foglalkozása, – szalma, gyékény- és vesszőmunkák, pásztorművészet, 2. könyvtári és levéltári ismeretek, 3. Kunikumok, helyi értéktár.
(OKJ-s tandíjas képzések, felnőttképzési programok, partnerekkel együttműködve)
A helyi értéktár kialakítása elkezdődött, abban több együttműködő szervezettel sikerült jelentős kutatásokat elindítani és feltárni Kiskunhalas és vidékének tárgyi, szellemi értékeit. Ehhez kapcsolódóan, reményeink szerint kiállítást és komplex művészeti és tudományos hetet szervezünk minden évben. E program fő kitűzése a helyi szellemi, honismereti, kultúrtáj-történet értékeink tudatosítása és a helyi termékek bemutatása. A helyi értéktár része 2018-tól a Szilády Áron Társaság 25 éves múltja, mint fontos helyi kulturális érték!
Valamennyi tervünk megvalósításához mozgósítani szeretnénk a helyi és a nemzeti erőforrásokat, de a legfontosabb, hogy igény legyen arra a szellemi, lelki többletre, amit kínálunk. Elődeink példája kötelez erre bennünket!