Kedves Tagtársam!
A kiadott előzetes programunknak megfelelően,
2015. SZEPTEMBER 5-ÉN, SZOMBATON
egész napos társasági legációt szervezünk
Pécsre és környékére.
INDULÁS: reggel 7 órakor autóbusszal a Szilády Áron Református Gimnázium mellől (Gimnázium utcai oldalról).
Célunk: Pécs és környékének látnivalóinak és közösségi értékeinek megismerkedése. Érvényes arcképes személyi igazolványát kérem, hogy hozza magával! Legációs utunk során közös ebédet most nem szerveztünk, ezért azt tanácsolom, hogy egy-két szendvicsről, innivalóról szíveskedjen gondoskodni! Többségi igény esetén, a dunaszekcsői halászcsárdában kedvezményes vacsorát rendelünk.
Útvonal: Kiskunhalas – Baja – Bátaszék – Grábóc - Zengővárkony – PÉCS – Nagynyárád – Dunaszek-cső - Kiskunhalas. Távolság: kb. 350 km.
Hazaérkezésünk: kb. 20 órára várható.
KÖZÖS KÖLTSÉGEK: 4.000 forint, amely az autóbusz és a belépők költségeit is tartalmazza. Ha a jelentkezők többsége a dunaszekcsői halászcsárdában szeretne vacsorázni, akkor az kedvezményes, de önköltséges lesz! Buszvezető: Vercz József.
JELENTKEZÉS: 2015. augusztus 20-ig, előjegyzéssel Kissné Erika tagtársunknál (20/465-2300), vagy személyesen a Lelkészi Hivatalban (munkanapokon: 7:30 - 12:00, 15:00 - 17:00 óráig), a közös költség egyidejű befizetésével. Házigazdáink lesznek a települések egyházi (Zengő-várkonyban nt. Györfi Bálint lelkipásztor) és világi elöljárói. Reményeink szerint Hoppál Péter kulturális államtitkár is, aki Pécsen vár bennünket a Zsolnay Kulturális Negyedben.
GRÁBÓCI SZERB ORTODOX KOLOSTOR ÉS TEMPLOM. A szerbek a XV. századtól kezdve építenek templomokat Magyarország területén. A bizánci kultúrkörhöz tartozó ezen építészeti emlékekkel a mai Magyarország egész területén találkozhatunk. Az első szerb telepesek a Szerémségbe és a Maros-vidékre költöztek be a török balkáni előretörése idején a XV. században. A XVII-XVIII. század fordulóján épült első templomok ideiglenes jelleggel fából illetve vályogból épültek. Néhány évtized alatt azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a megtelepedés hosszabb időre szól. Ekkorra már az ügyes kereskedők hírében álló szerbek megfelelő anyagi háttérrel rendelkeztek ahhoz, hogy a császári privilégiumoknak megfelelően már időt álló anyagból építhessenek templomokat a régiek helyére. Ezen első, egyszerű templomok - a korabeli leírások szerint - egyhajós, nyeregtetővel fedett, oromzatos építmények voltak. Grábóc az ország egyetlen fennmaradt, 1736-41 között épült szerb ortodox kolostortemplomával büszkélkedhet. A grábóci szerb kolostor jelentősége messze túlmutatott a megye határain: az egész Kárpát-medencei szerbség szellemi és vallási központja volt, a magyarországi szerb ortodox szerzetesképzés központja 1585 óta. Grábócot nevezetessé a török elöl menekülő szerb szerzetesek tették, akik a dalmáciai Dragovity kolostorából 1580-ban menekültek ide. A hely szelleme vonzotta ide a szerzeteseket, akik a patak mentén építették fából készült celláikat, majd a budai basa engedélyével 1587-ben kőtemplomot. A törökök 1667-ben feldúlták a kolostort, mely 1703-ban elnéptelenedett. A Rákóczi-szabadságharc után a szerzetesek visszajöttek, kis vályogtemplomot emeltek. 1736-ban e köré kezdték építeni a mai, műemlék templomot. A templom 1741-ben lett kész, de egyelőre torony nélkül. A torony 1761-ben épült, majd 1795-ben további munkák során gyarapodott. A harangot egy 1808-ban megtalált régi repedt harang anyagából öntötte Vajnert Péter pécsi harangöntő mester. A szentélyt a hajótól elválasztó képfal, az ikonosztáz fakeretét Laubr János eszéki asztalosmester készítette. A képeket Vasilij Ostojic újvidéki ikonfestő festette, aki 1768-ban készült el a munkával. A templom falképeit a szintén újvidéki Andrej Saltist festette 1784-85-ben. A ma is működő kétszintes kolostorépület 1895-ben átépítették, ekkor rejtették el az eredetileg nyitott oldalfolyosókat. 1981-87-ben az életveszélyesen lepusztult templom és a kolostorépület is átesett egy teljes helyreállításon. Az 1960-as évektől 1994-ig szociális otthon működött az épületben. 1994 óta a teljes kolostorépület a szerb egyház használatában van. A kolostor ma ismét használatban van, szerb apácák (Krisztina és Mária nővérek) élnek benne, idegenvezetőként serénykednek, nagy odaadással és lendülettel mesélik a kolostor történetét. Az eredeti keresztény templomok három részből álltak. Az első a szentély, ahová csak a felszentelt papok léphettek be, azok is korlátozásokkal, a hívek egyáltalán nem. A szentélybe vezető ajtón, az oltárral szemben csak a főpap és az ország felszentelt főméltósága mehet át, például a király. A szentélyben a pap a hívőknek háttal állva misézett az oltárnál. A férfi hívőké volt a következő helyiség (középső hajó), ahol egyik oldalon a nős, másik oldalon a nőtlen férfiak álltak. Itt énekeltek a kántorok két karzat mögött egymással szemben. Az eredeti templomokban nem volt hangszeres zene, csak ének. A nőknek a harmadik helység jutott. A szentélyt ikonosztáz választotta el a férfi hívek termétől. Valaha minden keresztény templom ilyen volt, de a történelem viharai során a dolog lassan megváltozott. A római katolikus vallásban először nyitottabbá válik, majd teljesen eltűnik az ikonosztáz, az oltárt lépcsőkkel megemelik és a pap a hívőkkel szemben állva misézik. Még a Szent Péter székesegyházban is nyomonkövethető ez a változás, ahol az ikonosztáz annyira értékes volt, hogy nem bontották le. A főhajóban megjelennek a padok és a családok együtt maradhatnak a misén, nem választják el a nőket és a férfiakat Az ortodox, vagyis hagyományőrző vallásban máig minden régi hagyomány fennmaradt.
ZENGŐVÁRKONY református temploma 1787 és 1802 között épült. 1929 és 1949 közt itt volt lelkész a művészetfilozófus Fülep Lajos, akinek jelenléte az apró falucskát magyar szellemi központtá varázsolta. Fülep Lajos (Budapest, 1885. január 23. – Budapest, 1970. október 7.) Kossuth-díjas magyar művészettörténész, művészetfilozófus, református lelkész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Munkásságának elején művészetfilozófiai tekintetben az emlékezés platonikus kategóriáját állította középpontba Henri Bergson, illetve Immanuel Kant alapján. Ennek gyakorlati kudarcát látva elvetette a gondolatkört és új, dinamikus jellegű létesítőerő keresésére összpontosított, melyet a világnézet fogalmában vélt felfedezni. Ez a művészettörténet szellemtörténetté minősítése volt, mellyel megelőzte a Bécsi Iskolát. Erre az időszakra tekinthető Friedrich Nietzsche A tragédia születése című művének lefordítása is. Későbbi írásaiban a magyarság nemzeti felemelkedését helyezi középpontban. Lelkészi szolgálata alatt írt az akkoriban szokásos „egykézés” (csak egy gyermek világrahozatala) problémájáról, mellyel később többek között Kodolányi János és Bajcsy-Zsilinszky Endre is foglalkozott. Fő műve az 1923-ban megjelent Magyar művészet című könyv, melyben azt vizsgálta, hogy mik a művészetben a sajátos, magyar vonások. Felfogása szerint az egyetemes kultúrába egy nép csak nemzeti kultúrája, művészete útján illeszkedhet be. (130 éve született, 45 éve hunyt el,)
PÉCS. A Zsolnay Kulturális Negyed a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa projekt legnagyobb beruházása volt, mely a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra területének nagy részén épült 2 év alatt. A több mint 11 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően új életre kelt a porcelánmanufaktúra 5 hektáros területe. A Közép-Európa egyik legnagyobb gyárépületegyüttes rehabilitációja során megvalósuló kulturális negyed tartalmilag négy részre tagolódik. A Míves negyed legfontosabb elemei a Zsolnay családdal és történettel kapcsolatos kiállítás, Winkler Barnabás egyedülálló Rózsaszín Zsolnay kiállítása, valamint a Sikorski-házban kiállított Gyugyi-gyűjtemény. Ezekhez kapcsolódik a felújított Zsolnay-mauzóleum, az Alkotó- és Inkubátorház, valamint a Kézművész utca üzletsora. Az Alkotó negyed ad helyet kulturális intézményeknek, vendéglátóhelyeknek és fesztiváloknak. A Gyermek és Családi negyed központi elemei a Planetárium, a Pécsi Galéria komoly nemzetközi vendégtárlatokat is fogadni képes új épülete, valamint a megújult Bóbita Bábszínház, míg az Egyetemi negyedben a Pécsi Tudományegyetem több kara (pl. Művészeti Kar) és újonnan alakult tanszéke kapott helyet.
