KÖZLEMÉNY 5/2021.

A Kiskunhalasi Közművelődési Kerekasztal 2021. október 8-án megtartotta nyilvános ülését. A jelenlévő halasi kulturális célú civil egyesületek vezetőinek, mint Tanácsadók és kulturális szakemberek, mint Szakértők, Kuris István László alpolgármester jelenlétében megtárgyalták a napirend alapján érintett – a képviselőtestület által már 2021. szeptember 30-án elfogadott – önkormányzati hatáskörű kulturális rendeletet, a munkaszervezetével kötött közművelődési megállapodást, továbbá napirendre került a Közösségek Háza funkcióváltása, valamint a védett és létező örökségünk védelmét érintő témakör. A KKK SZMSZ 3.§ (2.1) bekezdése alapján eljárva:

A KISKUNHALASI KÖZMŰVELŐDÉSI KEREKASZTAL:

-     A NAPIRENDI ELŐTERJESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS KÉPVISELŐ-TESTÜLETI HATÁROZATOKAT TUDOMÁSUL VETTE.

I.   Javasoljuk, hogy a helyi  közművelődési rendeletben

(A)   fontos lenne növelni a ráfordításokkal arányos kulturális feladatellátás szerepét, a 4.§ 2. bekezdésben a minimális „művelődési ház” helyett a több száz év hagyományaihoz, a városi kulturális élethez méltó „művelődési központ” feladatokat meghatározva a Kult. tv. 78/A § alapján.

(B)   A helyi közművelődési rendelet fontos szakmai elvárása (6.§ 10. bekezdés), hogy a megbízott cég a rábízott  kulturális  alaptevékenységet  szakmai  hozzáértéssel  végezze el.  A kulturális törvény előírása, hogy csak és kizárólag szakirányú felsőfokú végzettséggel lehetséges a közművelődési megállapodás körében elvégzett szakmai munka. A 11.§ (7. bekezdésben) levezetett személyi feltételek esetében is elvárás a megjelölt 3 fő kulturális alkalmazott és a vezető esetében is a szakirányú felsőfokú végzettség.

(C)   Véleményünk szerint a közművelődési rendeletben egyértelműen többfunkciós közművelődési intézményként határozható meg (lásd. 78/C. § 1. bekezdés) a feladatellátásra kijelölt nonprofit gazdasági szervezet.

(D)  A tavaly megküldött közművelődési rendelettervezet önálló fejezetben tárgyalta volna még az együttműködést, a helyi lakossági kapcsolattartást, de a jelenlegi, elfogadott közművelődési rendelet szövegében csupán annyi szerepel: „valamint a Kultv. 82-83. §-ban szabályozott helyi lakosság képviseletének biztosítása révén gondoskodik.” Erre vonatkozóan kezdeményezzük a bővebb leírását a KKK és az önkormányzat együttműködési kereteinek meghatározásával.

II. Javasoljuk az önkormányzat és a HMK Nonprofit Kft. között megkötött  közművelődési megállapodás szövegébe átvenni a közművelődési rendelet vonatkozásában megállapított KKK javaslatokat és megfogalmazásokat.

(A)   A közművelődési megállapodás III. fej. 1/b bekezdésben szereplő szakmai feltételek esetében elvárás a megjelölt 3 fő főállású kulturális alkalmazott esetében egyértelműen a szakirányú felsőfokú végzettség, és a cégvezető esetében is elvárható a többfunkciós közművelődési intézmény szakszerű, szakirányú végzettséghez kötött képviselete, irányítása a törvény és a miniszteri rendelet szerint.

(B)   A közművelődési megállapodásban továbbra is jelen van a civil szervezetek esetében tervezett rendezvények, teremigények évente 3 alkalomra rögzített korlátozása, ami a véleményünk szerint, szükségtelenül korlátozhatja a művelődő közösségek tevékenységét.

(C)   A médiatevékenység leírása (melléklet) sok általános hivatkozás mellett nem taglalja sem a létszám, sem a szakképzettség, sem a ráfordítás nagységrendjét és a műsorrendet sem, a reklámfelületeinek értékesítési, szolgáltatási díjait a közművelődési tevékenységhez hasonlóan, ezért javasoljuk ennek összevethető kiegészítését.

(D)  A városmarketing melléklet 11. pontjába került a „civil koordinátor” személye, ami nagyon fontos és üdvözlendő, ugyanakkor ez a feladat közművelődési tevékenység a rendelet alapján, véleményünk szerint, talán nem is a városmarketing mellékletében lenne a helye.

III. Javaslatok a  Közösségek  Háza kulturális színtér ügyében.

(A)   A média beköltözése a Közösségek Házába azt eredményezte, hogy lényegében sajtóház lett belőle. Székház. Javasoljuk, hogy a közeljövőben más helyszínt, más épületet találjon a fenntartó, ahol a HMK médiaszolgáltatását egy helyszínen, önállóan el tudja végezni, a Közösségek Háza funkcióváltása nélkül, a Közösségek Háza legyen teljes mértékben a halasi polgárok társasági találkozóhelye, programhelyszíne, városunk kultúrpalotája.

(B)  A Végh-kúria nem helyettesíti a polgári művelődés központjának épített, majd a közművelődés céljára berendezett volt Úri Kaszinó épületének tereit, szellemiségét, a művelődő közösségek érdeke, hogy mi- nél több közösségi helyszínt használhassanak, kapjanak díjtalan szakmai és technikai segítséget a munkaszervezettől.

IV. Javasoljuk az  épített és létező örökségünk védelme tárgykörben, hogy

(A)   a városi költségvetésben – hasonlóan a járdaalaphoz – legyen műemléki alap is, ami a helyi háztulajdonosokat segíthetné, hogy a védettséget kapott épületek szépítésére fordíthatna jelképes összeget.

(B)   a halasi civil alap is kerüljön kiírásra, hogy minél több helyi civil szervezet támogatást kaphasson a helyi önkormányzattól is, az országos pályázatoktól függetlenül;

(C)   a város fásítási elképzeléseit is jó volna egy irányba, szakmai felügyelet mellett megvalósítani, megfelelő minőségű fákkal pótolni a kivágottakat.

Tanácskozásainkat negyedévente tervezzük megtartani 2022-ben is a Martonosi Pál Városi Könyvtárban, ahová szívesen meghívjuk a segítőkész, együttműködésre nyitott, kulturált halasi polgárokat. Reméljük, hogy jóakaratú javaslatainkkal és tevékenységünkkel elősegítjük majd a lokálpatrióta, szakmai és értékközpontú párbeszédet városunkban.

KiskunHalas, 2021. október 15.

Lukács László szóvivő,
az alapító Szilády Áron Társaság nevében